Egészség I. - Biológiai egészség

Biológiai egészség

„Az vagy, amit megeszel!”

…hangzott el előző írásunk kapcsán is. Lássuk hát, mit is rejt valójában ez a mondat:

Egészségünket külső és belső tényezők tömkelege befolyásolja: makro- és mikrokörnyezetünk, a társadalom berendezkedése, szociális érzékenysége, személyes kapcsolataink és öröklött tulajdonságaink. Mi mégis kicsit másfelé tekintünk ezen írások kapcsán, mégpedig afelé, hogyan is működik a belső rendszerünk?

Csecsemőkorban testünk majdnem 90%-t víz teszi ki. Ez az arány felnőtt korra lényegesen lecsökken: egy egészséges felnőtt emberi szervezet víztartalma kb 60-70%. Fejlődésünk 22-25 éves korunkig tart, eddig a pontig működésünk nagy részét az építő folyamatok teszik ki. Azonban 25-30 év körül az építő és lebontó folyamatok mérlege ismét megdől, de már a másik irányba; lebontási stádium veszi kezdetét. Szépen lassan dehidratálódik a bőr, a szervek, majd az egész szervezet. 

Tehát az első és egyben legfontosabb dolog, amire szükségünk van életünk során, az nem más , mint a VÍZ.

A szervezetünkbe bekerülő víz biztosítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását; befolyásolja a vér összetételét; hőszabályzó szerepével biztosítja a szervezet állandó belső hőmérsékletét.  Az emberi szervezet vízháztartását idegi és hormonális mechanizmusok szabályozzák. Napi vízleadásunk és felvételünk mérlegének mindkét oldalán kb 2-3 liter víz szerepel. Ennyi víz távozik szervezetünkből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és emésztés folyamán, amit mindenképpen vissza kell pótoljunk. Napi folyadékszükségletünk mintegy felét a táplálékokkal, másik felét víz formájában visszük be.  Az emésztőrendszerből felszívódik a vérbe, majd az egész szervezetben szétáramlik és a különböző szervekben és szövetekben átmenetileg tárolódik, ahol leadja a benne oldott anyagokat. Ezen oldott anyagok révén ekkor érvényesül az ásványvizek hatása. A szervezeten belüli körforgása során a víz az anyagcseretermékeket is felveszi és tovább viszi, méregtelenítve ezzel a szervezetet.

Szervezetünkbe bevitt víz milyensége is fontos szempont! Minél több oldott ásványi anyagot tartalmaz, annál több minden épül be. Sportoláskor érdemes magas oldott oxigén tartalmú vizeket fogyasztani. A magas oxigén tartalom segít támogatni a belső természetes égési folyamatokat, ezáltal megakadályozva a tejsav felgyülemlését, tehát megelőzi az izomláz kialakulását!

 

Biológiai egészségünk másik alapköve a TÁPLÁLKOZÁS!

Szigorúan fogalmazva : A táplálkozás az ember egyik jelentős életjelensége, amely során a szervezet a megfelelő és egészséges működéshez táplálékot vesz fel, amit vérhálózat útján juttat el a sejtekhez.

Tehát táplálkozásunk során olyan anyagokat/ ételeket kell bevinnünk szervezetünkbe, amik az EGÉSZSÉGES folyamatainkat TÁMOGATJÁK, segítik. 

Napjaink ételeinek százai tartalmaznak ízfokozót, tartósítószert, színezéket, természetesen mind szintetikusan előállított formában. A cukrokat,liszteket finomítják. Ezzel elveszik belőlük mint tápérték, és marad egy halom „fehérített valami”. Egyik sem támogató jelleggel kerül a szervezetünkbe, ezzel akár nagyobb galibákat is okozva. Egyre több az allergiás és ekcémás megbetegedés. Minden allergia és betegség egy dologra vezethető vissza, a helytelen táplálkozásra! Kérdezhetjük magunktól persze : „vajon akkor mégis mit (t)egyek?” 

Bár valóban nehéz a mindennapokban arra fókuszálni, hogy megválogassuk ételeink alapanyagait, de megéri!

Íme egy potenciális válasz: MEDITERRÁN TÁPLÁLKOZÁS

A mediterrán étrendet a Földközi-tenger környékén élő emberek milliói alkalmazzák. Komoly tudományos kutatások támasztják alá, hogy az ezen étrend szerint étkező emberek körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, mint a más vidékeken élők körében. Az étrend magas flavonoid-tartalmánál fogva a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenti.

Az étrend a bőséges zöldség- (nyersen és főzelék formájában egyaránt) és gyümölcsfogyasztáson, rendszeres olívaolaj felhasználásával készült ételeken alapul, de gazdag az omega-3-zsírsavak forrásának számító tengeri halakban és diófélékben is. A mediterrán étrend úgy is megvalósítható, ha ragaszkodunk a hagyományos magyaros konyha ízeihez, bár ilyenkor nehezebb betartani az alapelveket!

Konyhádban használj extra szűz olívaolajat, és kerüld a zsíros ételeket. Sütésnél főzésnél szóba jöhet még a kókuszolaj /zsír, illetve a kakaóvaj.

Legjobb, ha asztalunkra naponta többször is kerül friss zöldség és gyümölcs, lehetőleg minél kevésbé feldolgozott formában. Amit fontos még megemlíteni, hogy a GYÜMÖLCS fogyasztás a DÉLELŐTTÖKRE korlátozódjon, a ZÖLDSÉG fogyasztás pedig DÉLUTÁNra. Rendszeresen fogyaszthatók a hüvelyeseket is!

A rostok gátolják az elhízást, és megakadályozzák az energiát adó tápanyagok gyors felszívódását. A Mediterrán étrend pedig kellően rostgazdag, így csökkenti az elhízás veszélyét és elősegíti a súlytöbblet leadását. Természetesen a folyamatos mozgás elengedhetetlen az étrend betartása mellett is!

A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér gazdag rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban, érdemes tehát főleg ilyet fogyasztani. Kiegészítő lehetőségként tökéletes és finom megoldás a tönkölyből készült liszt fogyasztása, ami sütéshez is teljesen megfelelő.

A mediterrán étrendben a tejtermékek közül a sajtok és a joghurt, kefír fogyasztása hangsúlyos. Amennyiben tehetjük, próbáljuk meg tejtermékeinket is termelőktől vásárolni, ahol ellenőrizni tudjuk az eredetet. A boltok polcai tele vannak ultrahangozott tejekkel és az ezekből készült teljtermékekkel; semmiféle tápanyagtartalommal nem bírnak,ezért érdemes ezeket is elkerülni.

A sovány húsok (fehér húsok) és a halak a mediterrán étrendnek mindennap részét képezik. Segítenek fehérje-, vas- és B12-vitamin szükségletünk kielégítésében, a halak ráadásul az esszenciális zsírsavaknak is jó forrásai. Éppen ezért fontos, hogy hetente többször is kerüljön az asztalra ezekből az élelmiszerekből. A gyakori halfogyasztás csökkenti az infarktus előfordulását, amiért a többszörösen telítetlen esszenciális zsírsavak a felelősek.

A mediterrán étrend része a rendszeres, napi 2-3 dl vörösbor elfogyasztása, melynek flavonoid-tartalma csökkenti az érelmeszesedés előfordulását, így érrendszervédő hatású.

A folyadék és táplálékbevitel mellett elengedhetetlen alapelvünk még a MOZGÁS!

A rendszeres testmozgás egész szervezetünk karbantartója. A helyesen adagolt terhelés nemcsak a mozgást végző izmokat erősíti, hanem javítja a tüdő és a szív működésének hatásfokát, a vérkeringést, s ezáltal az (sejt)anyagcserét is. Az oxigén és a tápanyagok hamarabb jutnak el a sejtekhez, míg a széndioxid illetve a szövetekben elhasználódott anyagok gyorsabban kerülnek be a vérkeringésbe, s érik el a méregtelenítő szerveket. Ennek eredményeként növekszik az ellenálló képesség és az energiaszint is. Javul a tüdőben zajló gázcsere (széndioxid-leadás és oxigénfelvétel) hatásfoka, és növekedik a vér oxigénszállító képessége. Izmaink is több oxigénhez jutnak, így jóval hosszabb ideig működhetnek fájdalom nélkül. Az edzés hatására pedig több munkára lesznek képesek, és az adott feladatot könnyebben el tudják végezni.

Ha jól karbantartjuk testünket, lassabban és erősebben ver a szív, és több vért pumpál a keringésbe. Erősebbé válik a szívizom, így több vért tud kipréselni egy-egy összehúzódás során, vagyis ahhoz, hogy pl. a végtagokba ugyanannyi vért juttasson, nem kell olyan gyorsan vernie, mint korábban. Néhány heti rendszeres testmozgás után a pulzusnak észrevehetően csökkennie kell. Élsportolóknál a nyugalmi pulzus akár percenként 50 alá is mérséklődhet.

A testedzés javítja az ízületek mozgékonyságát, erősíti a csontokat és segít a csontritkulás megelőzésében. Segítségével könnyebben megelőzhető a székrekedés, javul az emésztés, a méregtelenítés és az immunműködés. Megelőzhető és egyensúlyban tartható a cukorbetegség néhány formája, csökkenthető a magas vérnyomás, a stressz és a zsírszövet mennyisége. A rendszeres testmozgás hatására mérséklődik a teljes koleszterinszint és azon belül a "rossz", vagyis az LDL-koleszterin szintje, ugyanakkor növekszik a védő hatású "jó" HDL-koleszterin aránya a vérben, valamint tágulnak az artériák, és csökken a vérrögök keletkezésének valószínűsége.

„A táplálékod legyen az orvosságod, és az orvosságod a táplálékod legyen.”

 Hippokratész 

Bármely probléma esetén, személyre szabott diéta/ étrend kimérése miatt érdeklődni lehet: 

Bakos Brigitta +3670-431-1458