A keringés szervrendszere

Keringés szervrendszere

Emberi szervezetünk keringése arra hivatott, hogy számunkra létfontosságú anyagokat szállítson. Két nagy részre bontható: a központi keringés és a perifériás keringés.

Központi keringésünkbe a szív tartozik bele. Maga a szív egy ökölnyi szerv, mellkasunk bal oldalán található. Speciális szívizomszövet építi fel, amely nem fárad el és kimeríthetetlen. Ezeket az izmokat a szív saját érrendszere, a koszorúerek táplálják. Feladata, hogy szervezetünk motorjaként egész testünkbe körbeáramoltassa a vért, ezzel biztosítva a szövetek és sejtek vérellátását is.

Perifériás keringés:

Egyik alkotórészei az erek. Ezek lehetnek szállító erek, tehát artériák; lehetnek gyűjtőerek, azaz vénák; valamint kapilláris erek. Az erekben folyékony kötőszövetünk, a vér áramlik. Átlagos mennyisége 4-5 liter. 

Vérünk összetétele:

-          vörösvértestek –gázszállítás

-          fehérvérsejt – sejtes védekezés

-          vérlemezkék – véralvadás

-          folyékony plazma – vérplazma

Az emberi keringés két vérkörből áll. Ezeket a szív és az érrendszer hálózat hozza létre. 

A kis vérkör a szív és a tüdő között teremt kapcsolatot. Feladata a gázcsere biztosítása, tehát az oxigén és a szén-dioxid cserélődéséért felelős. 

A nagy vérkör a szív és a szövetek közötti kapcsolatot biztosítja. Ezáltal ellátja a sejteket és a szöveteket vérrel. 

Keringésünk harmadik fontos elemeként a nyirokrendszer sem elhanyagolható! 

A nyirokkeringés egyrészt kiegészíti a vénás keringést a szövet közötti folyadék elvezetésében, másrészt a nyirokerek útjába iktatott szűrők (nyirokcsomók) és az egész nyirokrendszer részeként fontos alkotórészei a szervezet védekező rendszerének. Tehát két fő feladata a méreganyagok elszállítása és immunrendszerünknek is fontos része. Nyirokrendszerünk egy egyirányú csatornarendszer, amely elvezeti a szövetnedvet, véd a fertőzések ellen és zsírokat szállít a bélbolyhok felől a vérbe. Részei közé soroljuk a nyirokereket és a nyirokszerveket. Váladéka a nyirok, amely egy sárgás-zöldes folyadék, amely a szív felé egy irányban áramlik, és a szövetréseken összeszedett szövetnedvekből származó nyiroksejteket is tartalmaz. A nyirok összetétele: szövetközti folyadék: vagyis víz, a benne oldott krisztalloidok és gázok (szén-dioxid, oxigén és nitrogén), valamint kevés kolloid, valamint az előbb említett kis és nagy nyiroksejtek. A lymphocyták a nyirokszervekben termelődnek. A képződő nyirok mennyisége a szövet pillanatnyi állapotától függ, egy nap alatt kb. 2-4 liter nyirok termelődik. 

Nyirokszerveink/nyirokszövetből álló szerveink:

-          nyirokcsomók

-          mandulák

-          csecsemőmirigy

-          lép

-          emésztőrendszer nyirokszervei (féregnyúlvány)

Nyirokcsomóink is fontos szerepet töltenek be, megszűrik a nyirokfolyadékot. Ilyen csomókat találhatunk :

-          fej nyirokcsomói – tarkó fül környéke

-          nyaki nyirokcsomók – állcsúcs alatt

-          felső végtag nyirokcsomói – hónalj, könyök tájéka

-          mellüreg nyirokcsomói – tüdőkapu

-          alsó végtagok nyirokcsomói – térdárok és lágyékhajlat

Vérkeringésünk és nyirokkeringésünk javítása érdekében sok dolgot tehetünk! A folyadékfogyasztás fontossága mellett jó, ha tudjuk, különböző masszázsfajtákkal is támogathatjuk szervezetünk ezen egységeit.

Én pedig azt mondom, hogy a depresszió nem más, mint a "szív szemének" vaksága - vagyis a szeretet hiánya.

Müller Péter

Gyógy- és nyirokmasszázsok: Bernáth Magdolna 0670/ 367 9923