Emésztőrendszerünk felépítése

Emésztőrendszerünk felépítése

Emésztőrendszerünk estében a méretek megállapítása meglepő adatokat tárhat elénk, ugyanis bélrendszerünk hossza megközelítőleg 10 méter! Feladatai közé tartozik többek között a szervezet működésének szempontjából fontos tápanyagok felvétele, a felvett anyagok fajlagosíátsa ( emészthetővé tétele bontó enzimek segítségével) , a tápanyagok felszívása a vékonybélen keresztül valamint a keletkezett salakanyagok kiürítése.

Felépítése három szakaszra tagolódik:

-          felső szakasz:  maga a szájüreg, benne a fogakkal, nyelv és nyálmirigyek; (táplálék felvétele)

-          középső szakasz: nyelőcső,a gyomor,máj és epe és hasnyálmirigy a vékonybél; (táplálék fajlagosítás, feldolgozás)

-          alsó szakasz: vastagbél, amely a vízvisszaszívást  és a salakanyagok kiküszöbölését végzi

 Emésztőrendszer tagolása:

Szájüreg:

Fejlett, felnőtt emberek esetében 32 fog található a szájüregben. A táplálék bevitel első szakaszában ezekkel történik az őrlés. Egy falatot legalább 30-50x érdemes megrágni,így keveredik el a nyálunkkal tökéletesen. A rágás folyamata közben a nyálmirigyek egy nyál-amiláz nevű enzimet termelnem,ami által már a szájüregben megkezdődik a táplálék lebontása (első körben a szénhidrátok és keményítők bontódnak). A nyelv elvégzi a keverő mozgást és az ételgalacsin máris mehet tovább az emésztőrendszerben.

Nyelőcső:

Az ételgalacsin gyomorba való továbbítását végzi. Jellegzetes a mozgása, mely az egész emésztő rendszerre jellemző, ez a perisztaltikus mozgás (kígyószerűen továbbítja a bekerült táplálékot) . A hányás ,hányinger az antiperisztaltikus mozgás,mely képes a bekerült ártó anyagoktól megszabadítani a szervezetet.

 

Gyomor:

A gyomor egy katlanszerű szerv. Két záróizommal rendelkezik, a gyomorszáj záró izmával (reflux esetén nem zár jól) és a gyomor végzáró izommal (ha nem zár jól,egyből a nyombélbe halad tovább a táplálék). Itt történik a fehérjék bontása egy pepszin nevű enzimmel, amelyet egy pH1-es erősen savas sósav aktivál. Ez a sósav végzi a táplálékkal bekerült kórokozók elpusztítását. A gyomrot az önemésztéstől egy nyálkahártya védi.  Amennyiben ez a hártya nem tudja ellátni maradéktalanul a feladatát, gyomorfekély alakul ki. Itt fejti ki hatását a zsírbontó lipáz enzim és az epe, amely a rostokat bontja és a zsírok emulgeálásában játszik szerepet. A gyomorban a táplálék kb 1,5 órát tartózkodik.

 

Nyombél:

A lenyelt ételgalacsin következő állomása a nyombél. Ez a vékonybél első szakasza (patkóbél). Ide üríti enzimeit a hasnyálmirigy és az epehólyag is. Ez már alkalikus, tehát lúgos közeg.

Máj:

A hasűr jobboldalán a bordák alatt elhelyezkedő lebenyes szerv, amely a szervezett többfunkciós méregtelenítő szerve. Kiszűri a vérből a káros anyagokat és epeváladékká (emésztő nedvé) alakítja. Fontos biokémiai folyamatok színtere.

Epehólyag:

A máj által kiválasztott káros anyagok kapcsán létrejött emésztőnedv . Az epe zsírokat bont. Naponta általában 1,5 liternyi epeváladék választódik ki. Kikristályodásakor keletkeznek az epekövek. Epehólyag eltávolítása esetén, az epevezeték egy része akár fél év alatt is képes létrehozni egy új epehólyagot, így alakulhatnak ki később is epekövek. A zsírok és rostok bontásában játszik szerepet. Az epehólyag tárolja és üríti szükség szerint a nyombélbe.

Hasnyálmirigy:

Nyelv alakú szerv a gyomor és a nyombél között. Váladéka a hasnyál, amely három bontó enzimet tartalmaz. A zsírbontó lipázt, a fehérje bontó tripszint, valamint a szénhidrát bontó amilázt. A belső elválasztású Langenhans szigetek, amelyek az inzulint és a glükagont termelik. (szénhidrátok bontása)

 

Vékonybél:

Az emésztő rendszer leghosszabb szakasza végzi a felszívódást, azaz az előzőleg enzimek által lebontott tápanyag fehérjékként, szénhidrátokként és zsírokként való felszívódását. A vékonybél felszívó hámján keresztül, amely a vékonybél bolyhait fedi, történik a vérbe való átjutása a tápanyagoknak, melyek a sejtekhez jutva a sejtanyagcseréhez szükséges tápanyagokat biztosítják.

 

Vastagbél:

Három rész alkotja: felszálló-, haránt- és leszállóvastagbél. Kiküszöböli az emésztés során felhalmozódott salakanyagokat, és a bélsarat székletté formálja. A vékonybél és a vastagbél határán található a féregnyúlvány (vakbél), amely az emésztő rendszer nyirokszerve. Az ADH hormon (antidioretikus hormon) hatására történik a bélsár fölösleges nedvességtartalmának a felszívása. Itt kerülnek át a megmaradt zsírok a nyirokrendszerbe (cellulit). A vastagbélben élő bélbaktériumok végzik a lebontást és a káros erjedési folyamatok kiküszöbölését.

 

Végbél:

Emésztőrendszerünk utolsó szakasza, amely a székelési ingert hozza meg, hossza kb 10 cm. Utolsó szakaszunk legvége a végbélnyilás, amely a kettős záróizom által biztosítja a széklet megtartását és az akaratlagos székletürítést.

 

Az egészség nem egyetlen tett, hanem szokásaink összessége. Azzá válunk, amit rendszeresen teszünk.

Arisztotelész

 (Szakmai források: Tuba Rózsa anatómia jegyzetei)