Emésztőrendszerünk felépítése

Emésztőrendszerünk felépítése

Emésztőrendszerünk estében a méretek megállapítása meglepő adatokat tárhat elénk, ugyanis bélrendszerünk hossza megközelítőleg 10 méter! Feladatai közé tartozik többek között a szervezet működésének szempontjából fontos tápanyagok felvétele, a felvett anyagok fajlagosíátsa ( emészthetővé tétele bontó enzimek segítségével) , a tápanyagok felszívása a vékonybélen keresztül valamint a keletkezett salakanyagok kiürítése.

Felépítése három szakaszra tagolódik:

-          felső szakasz:  maga a szájüreg, benne a fogakkal, nyelv és nyálmirigyek; (táplálék felvétele)

-          középső szakasz: nyelőcső,a gyomor,máj és epe és hasnyálmirigy a vékonybél; (táplálék fajlagosítás, feldolgozás)

-          alsó szakasz: vastagbél, amely a vízvisszaszívást  és a salakanyagok kiküszöbölését végzi

 Emésztőrendszer tagolása:

Szájüreg:

Fejlett, felnőtt emberek esetében 32 fog található a szájüregben. A táplálék bevitel első szakaszában ezekkel történik az őrlés. Egy falatot legalább 30-50x érdemes megrágni,így keveredik el a nyálunkkal tökéletesen. A rágás folyamata közben a nyálmirigyek egy nyál-amiláz nevű enzimet termelnem,ami által már a szájüregben megkezdődik a táplálék lebontása (első körben a szénhidrátok és keményítők bontódnak). A nyelv elvégzi a keverő mozgást és az ételgalacsin máris mehet tovább az emésztőrendszerben.

Nyelőcső:

Az ételgalacsin gyomorba való továbbítását végzi. Jellegzetes a mozgása, mely az egész emésztő rendszerre jellemző, ez a perisztaltikus mozgás (kígyószerűen továbbítja a bekerült táplálékot) . A hányás ,hányinger az antiperisztaltikus mozgás,mely képes a bekerült ártó anyagoktól megszabadítani a szervezetet.

 

Gyomor:

A gyomor egy katlanszerű szerv. Két záróizommal rendelkezik, a gyomorszáj záró izmával (reflux esetén nem zár jól) és a gyomor végzáró izommal (ha nem zár jól,egyből a nyombélbe halad tovább a táplálék). Itt történik a fehérjék bontása egy pepszin nevű enzimmel, amelyet egy pH1-es erősen savas sósav aktivál. Ez a sósav végzi a táplálékkal bekerült kórokozók elpusztítását. A gyomrot az önemésztéstől egy nyálkahártya védi.  Amennyiben ez a hártya nem tudja ellátni maradéktalanul a feladatát, gyomorfekély alakul ki. Itt fejti ki hatását a zsírbontó lipáz enzim és az epe, amely a rostokat bontja és a zsírok emulgeálásában játszik szerepet. A gyomorban a táplálék kb 1,5 órát tartózkodik.

 

Nyombél:

A lenyelt ételgalacsin következő állomása a nyombél. Ez a vékonybél első szakasza (patkóbél). Ide üríti enzimeit a hasnyálmirigy és az epehólyag is. Ez már alkalikus, tehát lúgos közeg.

Máj:

A hasűr jobboldalán a bordák alatt elhelyezkedő lebenyes szerv, amely a szervezett többfunkciós méregtelenítő szerve. Kiszűri a vérből a káros anyagokat és epeváladékká (emésztő nedvé) alakítja. Fontos biokémiai folyamatok színtere.

Epehólyag:

A máj által kiválasztott káros anyagok kapcsán létrejött emésztőnedv . Az epe zsírokat bont. Naponta általában 1,5 liternyi epeváladék választódik ki. Kikristályodásakor keletkeznek az epekövek. Epehólyag eltávolítása esetén, az epevezeték egy része akár fél év alatt is képes létrehozni egy új epehólyagot, így alakulhatnak ki később is epekövek. A zsírok és rostok bontásában játszik szerepet. Az epehólyag tárolja és üríti szükség szerint a nyombélbe.

Hasnyálmirigy:

Nyelv alakú szerv a gyomor és a nyombél között. Váladéka a hasnyál, amely három bontó enzimet tartalmaz. A zsírbontó lipázt, a fehérje bontó tripszint, valamint a szénhidrát bontó amilázt. A belső elválasztású Langenhans szigetek, amelyek az inzulint és a glükagont termelik. (szénhidrátok bontása)

 

Vékonybél:

Az emésztő rendszer leghosszabb szakasza végzi a felszívódást, azaz az előzőleg enzimek által lebontott tápanyag fehérjékként, szénhidrátokként és zsírokként való felszívódását. A vékonybél felszívó hámján keresztül, amely a vékonybél bolyhait fedi, történik a vérbe való átjutása a tápanyagoknak, melyek a sejtekhez jutva a sejtanyagcseréhez szükséges tápanyagokat biztosítják.

 

Vastagbél:

Három rész alkotja: felszálló-, haránt- és leszállóvastagbél. Kiküszöböli az emésztés során felhalmozódott salakanyagokat, és a bélsarat székletté formálja. A vékonybél és a vastagbél határán található a féregnyúlvány (vakbél), amely az emésztő rendszer nyirokszerve. Az ADH hormon (antidioretikus hormon) hatására történik a bélsár fölösleges nedvességtartalmának a felszívása. Itt kerülnek át a megmaradt zsírok a nyirokrendszerbe (cellulit). A vastagbélben élő bélbaktériumok végzik a lebontást és a káros erjedési folyamatok kiküszöbölését.

 

Végbél:

Emésztőrendszerünk utolsó szakasza, amely a székelési ingert hozza meg, hossza kb 10 cm. Utolsó szakaszunk legvége a végbélnyilás, amely a kettős záróizom által biztosítja a széklet megtartását és az akaratlagos székletürítést.

 

Az egészség nem egyetlen tett, hanem szokásaink összessége. Azzá válunk, amit rendszeresen teszünk.

Arisztotelész

 (Szakmai források: Tuba Rózsa anatómia jegyzetei)

Szervezetünk fejlődése

Szervezetünk fejlődése

Mai felfogásunk szerint az ÉLET a születés időpontjától kezdődik. Azonban ennél azért többről van szó! Fejlődésünk két fő szakaszra tagolódik, az EBRIONÁLIS és a POSZTEMBRIONÁLIS fejlődére. 

Az EMBRIONÁLIS fejlődés a fogantatás pillanatától a születés pillanatáig tart. Ez a 40 hét életünk első szakasza, ahol a legnagyobb változásokon megyünk keresztül. Szívünket alkotó sejtjeink a fogantatás utáni kb 6. napjától rezegnek! Néhány hetesen már elkezdenek kialakulni az egyrétegű hámszövetek. Három hónapos korra ezek többrétegű hámszövetekké növik ki magukat, az ötödik hónapra már a haj- és a köröm mátrix is kifejlődik. a Hetedik hónapra a körömlemezek, az irha rostjai a bőralja és a zsírszövet is kialakul. A magzatvíz áztató hatásától pedig egy vékony pehelyszőr réteg és egy koleszterindús lipoid takaró védi a magzatot.

Majd 9 hónap magzatburokban töltött idő után elérkezik a születés időpontja, mikor is kikerülünk a nagyvilágba, még mit sem sejtve, mi is vár ránk valójában!

POSZTEMBRIONÁLIS fejlődésünk 6 különböző szakaszra tagolható:

-          csecsemőkor (1-1,5 év)

-          gyermekkor (7-8 évig)

-          serdülőkor (12évtől)

-          felnőttkor (18évtől)

-          „klimax” (40-50év környéke)

-          öregkor (63év környéke)

Csecsemőkorban és gyermekkorban szervezetünknek még nincs kifejlett UV védelme! Ebben az időszakban bőrünk lipoid rétege még nem kifejlett, ezért nagyon kell figyelnünk gyermekünk UV védelmére a napsütéses időszakokban.

SERDÜLŐKORBAN a toboz- és csecsemőmirigyek leállnak. A tobozmirigy eddig gátolta a nemi szervek érését, a csecsemőmirigy pedig immunrendszerünk fejlődéséért volt felelős. Mai felgyorsult világunkban a gyerekek rengeteget ülnek számítógép előtt! Napi 1-1,5 óra számítógép előtt eltöltött idő, a normálnál hamarabbi mirigy aktivitás csökkenést eredményez! Tehát a lányoknak sokkal hamarabb megjöhet például a menzeszük! Fiúk esetében a here, lányok estében a petefészek hormontermelése megindul, elindul a nemi érés folyamata és megjelennek a másodlagos nemi jellegek: mellek, fan szőrzet stb. Ebben az időszakban megszokott a hormoningadozás! Sok esetben a lányokban is emelkedhet a tesztoszteron szintje, a faggyúmirigyek aktívabbak amik pattanásos bőrt eredményezhetnek. Emellett elindul a tenyér és a hónalj izzadása, megjelenhet a kéz és láb szederjessége is. Sok estben, főleg kislányoknál zavaróvá válhatnak a szőrszálak. Amennyiben ezt az 1-2 éves hormonos időszakot át tudják „vészelni” gyermekükkel, ezek a szőrszálak főleg bajusz környékén ki fognak hullani! NEM LENNE SZABAD ILYEN IDŐS KORBAN GYANTÁZTATNI, BOROTVÁLNI! A gyermek érdekében érdemes várni ezekkel a beavatkozásokkal!

FELNŐTTKORRA bőrünk védő elemeinek fejlődése fokozódik! Az építő folyamatok a szervezetünkben folytatódnak, egészen 20-25éves korunkig. Majd egy pár év „stagnálás” következik, amikor az építő és lebontó folyamatok nagyjából egyensúlyban vannak. Későbbiekben ez az egyensúly felborul és a lebontó folyamatok veszik át a szerepet. A legnagyobb támogatásra itt van szüksége szervezetünknek! Figyelnünk kell étrendünkre, immunrendszerünk erősítésére és a kellő pihenés biztosítására, hogy ne alakuljanak ki gyulladások a szervezetünkben, amik sok esetben degeneratív betegségekhez is vezethetnek! Sejtjeink és ezzel együtt egész szervezetünk víztartalma elkezd csökkenni, ezzel a felnőtt kor legvégén elkezdődik az „öregedés”.

A VÁLTOZÓ KOR kb 40-50 éves korra datálható. Ilyenkor már csak a lebontó folyamatok érvényesülnek! A KLIMAX idején leáll a hormonműködés, ezt követi a MENOPAUZA, ahol véglegesen eltűnik a menzesz! Férfi és női viszonylatban is a nemi mirigyek működése csökken, ez sok esetben hormonegyensúly felboruláshoz vezethet. Sokaknál kialakulhat egy lelki válság, de ez abszolút a hormonoknak tudható be! Kialakulhatnak kellemetlen tünetek, hőhullámok, szédülés, ingerlékenység, belső rendellenességek, pigment rendellenességek és elhízás is.

ÖREGKORRA sejtjeink és szervezetünk víztartalmának legnagyobb részét elveszítik. Elvékonyodik a hámréteg és foltok alakulnak ki bőrünkön. Aktivitásunk csökken, leginkább már csak pihenésre van szüksége a szervezetnek ilyenkor. Ebben az időszakban már korántsem a munka, a pörgés a fontos! Ilyenkor láthatjuk gyerekeinket családot alapítani, az unokákat felnőni! Csendes szemlélőként kapcsolódhatunk be utódaink életébe!

Későbbi írásainkban szervezetünkben fogunk bolyongni! Megismertetjük sejtjeink és a különböző szervrendszerek működését is:

-          keringés szervrendszere (vér és nyirok)

-          emésztés szervrendszere (táplálkozás)

-          légzés szervrendszere (gázcsere, tüdő- és bőrlégzés)

-          kiválasztó szervrendszer

-          szaporító szervrendszer

Egy élet sincs tönkretéve, csak az, melynek fejlődését megállítják.

Oscar Wilde